Öt magyar film - Villámfénynél

Szerény emlékeim szerint ilyen erős magyar felhozatal még nem volt a Verziók történetében. Van minden: szerelem, halál, zene, tánc, munkanélküliség, épek és sérültek, mi, ti, ők... És még zene, tánc.
Kezdjük mindjárt a szerelemmel, még szép. Kőszegi Edit Menekülés a szerelembe című felkavaró históriája úgy muzsikálna egy játékfilmben is, mint a zivatar (bár a hősnő szerepére nyilván lámpással kellene keresni a megfelelő színészt). Eta 14 évesen ment hozzá Boldihoz, a kosárkötőhöz, lett hat gyerekük, de Boldi beteg. És meghal 57 évesen. Etának pedig állnia kell a sarat, noha össze van törve rendesen. A nagyobbik fiút beiskolázza Tokajba, eljár egy közösségbe, karácsonykor bemutatnak egy passiójátékot, közbejön a kórház (a szívével), majd egy pesti fellépés, s vele a szerelem. A szerelemmel pedig a bonyodalmak, Zsolti fiatalabb, Romániából jött (és mennie is kell vissza), gyerekek, rokonság, romaság... Csendes, nem tolakodó kis film ez, de nem is engedi el egyhamar a nézőjét.
És akkor jöjjön a zene. Gát Balázs sodró lendületű Gypsy Side című munkájában csepeli roma csávók tolják ezerrel a rapet, széken a magnó, mögötte a téglafal, jobbra a keleti part, balra a nyugati. Minden kosztüm, minden frizura stimmel, ha tehetné, Tupac is beszállnaÉ Dr. Dre elkérné a fodrászuk címét, Eminem meg lopna a szövegeikből, bár a néni a pesti jogvédőből nyilván illő szigorral csapna le a mihasznára - hisz a fiúk mindennapos kliensei. Nézzék meg, mert kikérdezem! A másik "zenés filmet", Kriza Bori Dübörög a nemzeti rock című darabját a Narancs június 21-i számában méltattuk.
Ám az élet aligha csak zene meg szerelem. Trencsényi Klára Az esély című filmje a rendszerváltás után tömegesen bezáró bányák dolgozóinak egyik rehabilitációs programjáról szól, és felvet egy csomó kérdést. Mit kezdjünk magunkkal, a mieinkkel, adott esetben külső minták segítségével. Amolyan klasszikus dokumentumfilm, életét teszi a beszélő fejek erejére - és tudja, mit csinál.
Groó Diána Előttem az élete a Pető Intézetbe visz. Oh, igen, azt ismerjük, mindenki meg tudja mondani, hogy milyen fontos, milyen nemes, mennyire büszkék vagyunk rá. De ez a mű olyan, mint a villámcsapás éles fénye, amikor egy pillanat alatt felfoghatunk mindent. Éljenek az alkalommal!

- ts -