hely - VYLYAN-TERASZ

Hát, azt nem tudhatjuk, hogy szó szerint vagy inkább a mennyiség tekintetében értette-e, aki kitalálta a kulturált italfogyasztást, de annyi szent, hogy ide száz százalékig stimmel. Kiülsz, és ez alkalommal a kultúrát fogyasztod. Bocsánat, úgy értem, hogy a bor mellé. Már a kiülés sem akármilyen kiülés, mert speciel borozóban én még nem is láttam - öregapám présháza óta, ám az a legnagyobb sajnálatomra ennél jóval kisebb volt - ennél szebbet, amerre a szem ellát, szőlők, a Mecsek lankái, nem is kiülsz, de bele egyenest a természet ölibe. Annál is inkább, mert ha jól emlékszem, a helyi szokások egyáltalán nem csak a teraszozás hagyományosnak mondható formáit (asztal, szék, napernyő) ösztönzik, de nagy lehetőségei mutatkoznak itt a fűbe kiülésnek is, a piknikezés például kifejezetten a ház hétköznapi (értsd: fesztiválidőszakon kívül eső) ajánlatai közé tartozik. Miként az egész borászat megmutatása is, afféle pincebejáráson - ezekről a megfelelő helyeken (például az interneten) lehet is, érdemes is tájékozódni, minket most mégis a - mondom: szó szerint vett - kulturális hátterű borfogyasztás érdekel. Sajnáljuk, nem sajnáljuk (a magunk részéről aligha), de itt, pont itt fordítva ez nem is menne - jöhet maga Hemingway vagy Thomas Mann felolvasni magyarul, itt a főszereplő akkor is a jó veresbor és a természet közelsége lesz, dixi. Meg persze a művészi hordók, én azt bírom a legjobban, amelyik úgy néz ki, mint egy befőttesüveg.
Lesz most dzsessz, irodalom és kiállítás is, de mind annak a 2007-es Merlot-nak tiszteleg majd, amiért engem annyira esz a fene.
*****

- ts -